MAGYARORSZÁG HELYZETE A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA TEKINTETÉBEN

A termálenergia mezőgazdasági hasznosításában világviszonylatban is az elsők között van Magyarország: cc. 500 000 m² zöldségtermesztéssel foglalkozó üvegház, és 1 200 000 m² ugyancsak zöldségtermesztő fóliasátor, továbbá terményszárítók, állattartó telepek használnak termálenergiát. Ezen kívül több mint 5300 lakás, kórházak, üzemcsarnokok fűtése valósul meg geotermikus energiával. Ennek ellenére a geotermikus energia részaránya az ország energiamérlegében nagyon kicsi: ~2000 GWh/év vagy 7,2 PJ/év (2015). Az ország adottságaihoz, azaz a lehetőségekhez képest a termálvíz energetikai hasznosítása azonban messze nincs kihasználva. Kiemelt problémát jelent a kitermelt termálvíz visszasajtolása, melynek technológiai megoldására kiváló példákat láttak a magyar szakemberek az izlandi gyakorlatban.

A távhőtermelésre használt energiahordozók mindössze 0,5 százaléka (283 TJ) volt geotermikus energia 2012-ben. Ezen kívül hazánk még évi kb. 250 TJ geotermikus energiát használ a nem szolgáltatásszerű távhőellátásban.

A távhőtermelésre használt energiahordozók mindössze 0,5 százaléka (283 TJ) volt geotermikus energia 2012-ben. Ezen kívül hazánk még évi kb. 250 TJ geotermikus energiát használ a nem szolgáltatásszerű távhőellátásban.

A távhőellátás fejlesztésének célja a távfűtés versenyképességének javítása a geotermikus energiát is felhasználni képes rendszerekkel mindazon helyszíneken, ahol erre a geológiai feltételek adottak. A geotermikus fejlesztés fő célja, hogy a meglévő és tervezett távhőrendszerekben geotermikus energiával minél több földgáz legyen kiváltható, valamint az, hogy ennek következtében a városi légszennyezettség is csökkenjen.

Az Európai Unió 2020-as klíma- és energiapolitikai célkitűzéseihez kapcsolódó magyar vállalások egyike a megújuló energiaforrások részarányának a bruttó végső energiafelhasználás arányában 14,65 %-ra növelése.