GEOTERMIKUS ENERGIA FELHASZNÁLÁSA A KÖRNYEZET  VÉDELMÉBEN

Párhuzam Magyarország és Izland között

 

Izland maga egy vulkanikus sziget, hatalmas geotermikus mezőkkel, melyek remek energiaforrásnak és kedvelt turisztikai célpontnak bizonyultak.

Izland az egyetlen ország, mely 100%-ban megújuló energiaforrásokból állítja elő villamos energiáját. Ennek 87%-ka a víz energiája, 13%-kát pedig a geotermikus energia szolgáltatja. Természetesen ez nem volt mindig így, korábban az ország nagy mennyiségű szenet, majd gázt importált fűtési és szállítási szükségleteik megoldásához. A geotermikus erők kiaknázásával azonban egyre biztosabban sikerült elszakadni a magas szén-dioxid-kibocsátástól.

Ma már több geotermikus erőmű működik az országban, biztosítva a fűtést, a meleg vizet és a villamos energiát. A Hitaveita Suðurnesja a legnagyobb meleg víz generátor. Több mint 200 méter mélyről szabadítják fel a 243°C-os vizet. Az erőmű 17000 embernek biztosít munkát, és 45000 lakos fűtési, elektromos illetve meleg vizes igényét elégíti ki.

A geotermikus energia felhasználásáról sokaknak Izland jut eszébe. Érdekes módon azonban Európában - legalábbis ami az áramtermelés abszolút mennyiségét illeti - Olaszország a nagyhatalom e téren. 2007-es adatok szerint Olaszországban évente 5200 gigawattóra áramot termelnek geotermikus energiából, míg Izlandon "csak" 1483 gigawattórát. A többi ország eltörpül ehhez a mennyiséghez képest. A harmadik Törökország alig 108 gigawattórát termel évente.

Ha azonban a termelt energia részarányát tekintjük, akkor már egészen más a helyzet. Izlandon az ország energiaszükségletének több mint 26 százalékát adta a geotermikus energia 2010-ben, Olaszországban alig több mint 2 százalékát. Izlandot azonban vulkanikus adottságai miatt nehéz bármely európai országnak utolérni.

A magyar kormány még 2010-ben megtárgyalta és jóváhagyta Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervét. A cselekvési terv legfontosabb feladata azoknak az alapelveknek, cselekvési irányoknak és intézkedéseknek a kijelölése, amelyekkel teljesíthető az Európai Unió által Magyarország számára előírt - megújuló energiaforrások felhasználására vonatkozó 2020-ra érvényes - 13 százalékos célérték. Ugyanakkor a cselekvési tervben a kormány olyan intézkedések foganatosítását vázolja fel, amelyek az Unió által megjelölt célértéknél ambiciózusabb megújuló részarány - 14,65 százalék - elérését is lehetővé teszik. A vállalások mértékének tekintetében ezzel a célértékkel Magyarország a tagállamok rangsorában az utolsó helyek egyikéről a középmezőny alsó részébe lép elő.

Izland az Észak-Atlanti-hátság egyik legaktívabb vulkáni területe. Számos vulkán, hasadékvulkán és utóvulkáni működés színesíti a sziget aktivitását. A szigetország geotermikus hőkapacitása 2010-ben 1,85 GW, hőteljesítménye 6,8 TWh/év volt. A magas entalpiájú rendszerek (>200-250°C) – lehetővé teszik a biztonságos és olcsó villamos energiatermelést, ami magas energiaigényű iparágakat (alumíniumipar) is a szigetre vonzott. A következő hőlépcsőben a köz- és lakóépületeket fűtik, járdákat parkolókat jégtelenítenek. Mezőgazdasági alkalmazására kevesebb példát találunk, az üvegházi növénytermesztés széles körben nem terjedt el, a meglévő létesítmények azonban minden esetben geotermikus energiával fűtöttek. Ezen energiaforrásra építhető – exportorientált üvegházi zöldség-gyümölcs, valamint virág-dísznövény termesztés – lehetőségei még kiaknázásra várnak.